Szép dolog ez a sound. Főleg ha részeg tinédzser az ember, ami nem ciki ugye mindannyian voltunk már azok, az első követ az dobja aki maga bűntelen. Amikor az ember végigsétál az egymással 90 fokos szöget bezáró Zamárdi-i utcákon és látja ahogyan minden kertben vízszintesen heverő emberek 10%os hőfokon léteznek és barnulnak a napon, minden kertben más zene szól, a közös bennük valamiféle lanyha életérzés, más semmi. Ahogy haladok előre, egyre többen jönnek velem, s mindenkinek van egy-két jó szava. Szevasz bazdmegtől a „megy már a STEREO MC’s?!”-ig a paletta igen színes, de láthatólag a lehetsőségek, Balaton és a hűmekkorátbulizunk ma mindenkit megérint.
Egy paraszt kidobó, problémás szakmai jegybeváltó és már bent is vagyunk, minden ami odakint történt itt ezerszeresen van jelen.
Porlélegzés, harc az elétért, egymásba ütköző embertömegek, lengedező piavödrök kézben. „Vancigid?”-ek és meztelen férfi felsőtestek végtelen kavalkádja. Folyamatos vonulás a vágyott koncert, nagybuli és király hely irányába ami láthatólag mindíg pont egy színpaddal vagy sátorral van arrébb, mint ahol éppen tartózkodik a delikvens. A józanok felháborodva küzdenek sörért félholt alvajáró Heineken sátorlakókkal akik nem rejtik véka alá hogy jobban ráérnek mintha egy komp elejében Kate Winslet-eznének, a részegek pedig korrektül kiveszik részüket a pultok támasztásából.. itt ma semmi nem dőlhet össze.
Csőőőőőőő! - ordítja egy ismerősnek tűnő pofa, láthatólag hobbija a félismeretlenekkel ölelkezés, kézfogása túlságosan baráti pacsivá alakul és az ölelkezést csak egy „hátteitt” szóvirág és sréhen balranézés kombinációval tudom kimozogni. „Később iszunk” – ordítja, én közben arra gondolok mennyire jó, hogy fogalmam sincs ki ez. Színes sátrak, ipari mértékekben szeletelés, könnyed toitoi illat, még pár villogó piavödör és megérkezünk a borfaluba. Ismerősé a stand, intéződnek a fröccsök, körben válogatott emberek, a Balaton a riviéra és úgy érzem, mégsincs baj az univerzummal. Valaki izgatottan lép oda hozzám: „Ott vannak a Móniék”. Kissé másképpp fordul a fröccspohár, gerinc kihúz. „Menjünk.” Pár szó ritka italokról, elmaradt vagy lekésett koncertekről, egy csinos arc és egy kellemes kisugárzás, 10 perc elrohan.. ők enni mennek, mi koncepciótlanul de rosé fröccsspiccesen megindulunk egy koncertre. Az előadó a trainspotting zenéjéhez kontributált.. a filmet LSD hatása alatt rendezték is szerintem.. dejó itt lesz egy tüctüc ami már sokan hallottak. Tévedek, a hangulat jó, furamód összeugrálnak az emberek, mi is engedünk és az embermassza ma úgy dönt általánosságban inkább happy ugribugri lesz mint kelletlenül rángatózó.. nos, az egyik sem ismeretlen a számára. Szerzünk cigit buta pirosruhás lányoktól, akik fontosságuk teljes tudatában emelik le a kis dobozt, pittyentik az oldalát és oktatnak arról hogyan kell kártyát leolvasóhoz profin tólni. Kapok 3-4 smst, mindegyik a Sound 2011-es hivatalos sms-e: „MERRE?”. Kettőt ignorálok, egynek megírom hogy „Úton” bár fogalmam sincs az merre van, a kijelentés végülis megállja a helyét, a negyediknek pedig megírom: „T-mobil”, remélve nem illuminált még annyira hogy azt hidje, a szolgáltatójának nevére emlékeztetem.
Borfalu megint. Fröccsök megint. Pármai sonkás, vaslapon sült rukkolás finom izé megint. Egy ismerős „Hello” valahonnan 6 óra irányából.. és jöhet a sound valódi értéke. Egy kis Balatonpart, általunk nemlétezőnek nyílvánított álszerelmes egymásratalálások zaja, egy-két „bocs, hogy rádléptem”. Az idő lelassul, a kényelem emelkedik, a „MERRE?!” sms-ek csak jönnek, az érzés a megszokott. Jó itt a parton, „régen nem beszéltünk.”
„Kicsit kellemetlen helyzetbe hoztál, vártunk” – mondja egy kedves hang, és érzem a különbséget a között az idő sebessége közt amikor várakozik az ember és a között amikor a parton minden mindegy. Kicsit rosszul érzem magam, de hát ez itt a sound, végülis az időnek itt nincs értelme, súlya, foganatja. Néha jelzi mit hagytál ki, vagy hogy illene lassan menni, de ezen túl nem létezik. „Móni tovább ment”. Van ez így, gondolom, az embereknél, főleg a normálisaknak van egy ilyen tulajdonsága, bár kicsit zavar, hogy nem párosítottam még élményeket a megjelenéshez amely megmozgatott.
Te mit csinálsz? - kérdezi egy kéretlenül bemutatott emberszabású, lányszerű, s miközben a lehetséges válaszok végtelen tengerében kapálózók, nem tudom nem észrevenni, hogy valami passzív agresszió süt a testtartásából. „Erőből nyomja”, gondolom magamban és igazából saját szórakoztatásomra válaszolom:
-Az internetnek dolgozom. – a szavak simák, a jelmezem jó.
-Micsoda? – Kérdi kissé zavartan.
-Biztos hallottál már rólunk, elég nagyok vagyunk. – Egy korty fröccs elrejti a mosolyom.
-Hogy lehet nekik dolgozni? – Hátralépése elárulja, hogy bár lehülyézne, jobban fél a attól, hogy mégis van ilyen, mint amennyi tartást rakott belé az úr.
-Email, facebook, weboldalak.. ezek nem maguktól vannak. – Vetem oda fontosságom teljes tudatában.
-Jó lehet.. – mondja ő, zavartan, cigit keresve túl nagy táskájában. – és jó?
Ahogy elsétálok arra gondolok, alighanem pályát tévesztettem. Mennyire jó lenne az internetnek dolgozni és mindenki életét keseríteni a digitális szennyel, fesztiválokon pedig sztároltatni magam, hiszen nincs annál látványosabb mint amikor valami olyannak dolgozol, aminek nem nagyon lehet.
Kicsit teleportálunk még, kicsit ütköznek még a kimitgondolt-ok, és a roppant konkrét vélemények arról melyik sátorban a legtutibb a buli, ki kicsodát hol látott.. kinek éppen ki van „MERRE?”, és miért nincsenek használható koncertek idén, miért kell ez a lézengő szeletelés. Hol elkapjuk a ritmust és minden jó, hol azon gondolkodom, mi a frászt keresek én itt. Megállunk egy WC-nél. A sorban mellettem csupa diplomás kültelki, egyben azonban borzasztóan egyezünk: pisilni kell. A lábak szintjén nincs borítás a lakókocsi formájú konténerben amely a WC-ket tartalmazza, figyeljük hát a cipőket, hol szabadul fel egy könnyítő kabin. Egyszercsak az egyikből két converse talppal előre bukkan ki az ajtó alatt. A helyi local hero hygiene manager unott képpel nyitja az ajtót egy huszassal kívülről, arcán torz arckifejezés jelzi hogy neki is lehet még újat mutatni, majd elkezdi a körbefelmosó rutint, amíg az önkéntelen fesztivállakó lassan kimászik a konténerből – livin la vida loca, Ricky módra.
Még pár jelentéktelen bájcsevej, egy hotdognak látszó tárgy az arcba és nini, már megint a finlandia által fémjelzésre édemesnek talált tákolmányban élvezzük az estét.
- 3 perced van odamenni, vagy én megyek oda és abban nem lesz köszönet. – csattannak a szavak a tudatom szélén – a Móniék azok!
- Légy a vendégem, Doma – hadják el a szavak ajkaim, miközben magam is meglepődve tapasztalom hogy ma semmi ihlet nem lakik idebenn.
Doma akcióban, Laci akcióban, hömpölyög a tömeg, egy lány beszél hozzám aki állítólag 10 éven át a szomszédom volt, csattannak a „MERRE?” smsek, zörög a zsebem, küzdök az ásványvizes üveggel amely fogalmam sincs melyik planétáról csapódott ide, de kettőnk közül nyílvánvaló, hogy csak egy maradhat.
- Mónira sem lesz már gondod – Doma szavai szürreálisak és váratlanok, arcán bárgyú mosoly mely mutatja fogalma sincs jót vagy rosszat csinált – Jobb lett volna ha te mész.
Mire kihámozom belőle mi történt igazából, egy pillanatig látom még Móni sziluettjét suhanni a kerítésen túl, és arra gondolok: fura ez a sound, mégiscsak. Próbálom összerakni mivan, vagy mi volt, mi értelme az egész estének, merre menjek tovább, és igazából arra jutok, jobb lenne nekem most már pihenni, mint érezni vélni a sound életérzést. Kicsit előveszem Domát, mit ártja magát bele bármibe, kicsit nem érdekel hisz egy fesztiválon szinte minden mindegy, kicsit gondolkodom vajon mit gondolhat Móni, és kicsit zavar az egész, hisz mégiscsak ismerős ismerőse, és hazudnék ha azt mondanám nem volt kellemes látni a diVino stand előtt pár órája. Kicsit meglep hogy ez foglalkoztat, hisz jóformán fogalmam sincs mi történik és általában nem gondolok túl sokat efféle szituációkba feleslegesen. Öregszem? Talán. Mindenesetre sajnálom, hogy így jött ki. Pár efféle bakitól eltekintve, örülök hogy kitettem magam a soundnak - megint sok élménnyel lettem megkérdőjelezhető értékben gazdagabb. A parton a napágyban még kicsit laptopozgatok és azthiszem itt az ideje, hogy eltegyem magam holnapra.
Saturday, July 09, 2011
Sunday, November 08, 2009
The beach in Dominicana
Imagine being stuck in a Bounty commercial. No slow motion, though, but otherwise its one to one. Perfect beach with white sand and extremely blue ocean. The old fat tourist rate is down to almost zero, the russian and spanish girls in bikinis rate is at a comfortable high up for eye candy.
They serve a Mojito that makes the mojitos I had before feel like drinking rainwater on an early Tuesday morning. The club sandwich contrary to its name is not made of a club but fresh vegetables and meat. By the way following the same logic I never figured why there is no Baklava in a Turkey sandwich, would it have been just too obvious?
Like when you see an Eifel towar and immediately think you could be in:
- Paris
- or
- Bolivia
- England
- Germany
- Kings Island, Ohio
- China, Shenzen
- Parizh (which is a city in Russia)
- Romania, Slobozia
- Copenhagen, in the zoo
- Fayetteville in North Carolina
- Walt Disney park in Florida
- Paris (which is a city in Texas)
- Tenesse
- Atlanta
- Poland
- Brussels
- Montmartre
- Malaysia
- Austin, Texas
- Greece
- Paris (a city in Michigan)
- Baku, Azerbaijan
- Varna, Bulgaria
- Aktau, Kazakhstan
- Crailsheim, Germany
- or facing the fridge of travel-loving girl with a bad hangover.
ok, maybe not so obvious.
Dominicana is a special place, upon arrival
For a hell lot of reasons, of which I would like to introduce you to the obvious ones.
When you get to the airport you will basically find something that looks like the house of a Robinson Cruse thats on steroids. No walls, no uniforms, no security check. Complete chaos all over the wooden "house", cumplosary picture taking with local folk dressed girls who make a fake smile faster Monica Lewinsky (which is pretty fast even by global standards). Bu the way, could you say she "Billed" the white house? Maybe.. hm.
Anyway, right after you make your way through the hallway, you will see the result of the Dominican "no signs to tell you what to do" policy: an army of confused tourists who are running from wall to wall like kids in a McDonadls birthday party (Ronald is a scary mo... fucker), you finally get to passport check. Some guy kinda looks at your passport, shots a word at you that he thinks may be in whatever your language is (terribly WRONG in my case), no visa check, no stamping no nothing.
A few more steps and you pass the street musicians who are from the local cloning lab because they are all very black and look exactly the same as everyone else here. For later reference I will mark them with serial numbers (Friday1, Friday2, Friday3).
If you still have the willpower to carry on and have not turned a gun against anyone, finally you find the place where your baggage moves around with a speed of 50 km/hour. Its a shame popcorn is not available, because watching 70+ female german tourists do what resembles a 20 meter steeplechase, with a twist, because if they dont reach the desired "Gepäck"in time, they have to start over again. Its one of those feelings when you would love to help, but OH MY GOD THIS IS FUN TO WATCH!
Walking in a winter jacket in 32 degrees has never felt so awkward before.. I put my "good times" smile on as I step out of the airport to meet Kirill, because I know this is going to be a hell lot of fun.
Wednesday, February 11, 2009
I had a small issue at the airport of ferihegy, Budapest was saying goodbye to me in the shape of a 40 year old check in lady telling me I have 7 kilos overweight and thats going to cost me a little over 150 EUR. Despite my numerous and smarter than smart arguments leading to the point that I think my shape is closer to perfect than hers will ever be.. I had to pay. Much less in the end but still pay. Looks like I DID loose some of that charm.
Anyway.
Its Denes Toth reporting from Minsk, Belarus.
The outside temperature has risen from -16 to +4 degrees and than went back to -7 today since I am here.
Some things that tell you, you are in belarus.
1. At the local ready food place the waitress tosses what you buy into a plastic bag and microwaves it well all together. If you ask her why the bag, you get a 5 minutes lecture about her doing this since microwave owens were invented, and that plastic plates actually melt.
2. your wallet never felt this rich from the 10 rubel paper money that worths 1 forint, thats 0.00337 EUR today.
3. this hangs from the wall said-to-be heating the room:
You press the brown botton and you can never know what blows up where. Definately one of the machines inspiring the character of Darth Vader, and I am not only talking about voice.
4. people send you CV-s where they leave the instructions in the fields for example: "you might want to inculde hobbies you dont really do but sound good" followed by the words: "chess, reading, fintess" - gosh.
5. People drink this (yes, its a giant mushroom in there), and it tastes pretty good, DONT TRY THIS AT HOME
5. KPMG offers you this: "Be happy forever and let us praise the holy globe we have just thrown up together" club, religion or whatever. Under the cover name: consulting. Oh wait, this is global, my bad.
6. If you say hi to working people (eg.: gas station, bank, grocery store), you get a strange look and an "is that all" face back. Lovely.
8. Police are arresting stand owners at the market for raising prices more than 20%, they are sentenced for "speculating with prices, using the opportunity of the crisis" - how is that?
7. There is a canteen where you can have lunch for 4.000 Rubel, less than 2 dollars, while gorcery shopping costs exactly the same as in Hungary. So, there is NO WAY, they are making money, since ONE of the ingredients would cost more. As I found out its state owned, and they get support for keeping the prices low. Sort of a "feeding people" program of the sort.
The food is really nice there. Much better than in a restaurant called Falcon that beats the crap out of any gallery in terms of art displayed, and a carbonara costs about 20 dollars. Here's to balanced pricing!
8. you need govermental licence to start your hown Wi-Fi system. This is a matter of "national security" as I learnt, and you go to jail if you dont have one.
9. A police fine can be 17 dollars if you are not careful.
All in all its time of my life :D
Anyway.
Its Denes Toth reporting from Minsk, Belarus.
The outside temperature has risen from -16 to +4 degrees and than went back to -7 today since I am here.
Some things that tell you, you are in belarus.
1. At the local ready food place the waitress tosses what you buy into a plastic bag and microwaves it well all together. If you ask her why the bag, you get a 5 minutes lecture about her doing this since microwave owens were invented, and that plastic plates actually melt.
2. your wallet never felt this rich from the 10 rubel paper money that worths 1 forint, thats 0.00337 EUR today.
3. this hangs from the wall said-to-be heating the room:
You press the brown botton and you can never know what blows up where. Definately one of the machines inspiring the character of Darth Vader, and I am not only talking about voice.
4. people send you CV-s where they leave the instructions in the fields for example: "you might want to inculde hobbies you dont really do but sound good" followed by the words: "chess, reading, fintess" - gosh.
5. People drink this (yes, its a giant mushroom in there), and it tastes pretty good, DONT TRY THIS AT HOME
5. KPMG offers you this: "Be happy forever and let us praise the holy globe we have just thrown up together" club, religion or whatever. Under the cover name: consulting. Oh wait, this is global, my bad.
6. If you say hi to working people (eg.: gas station, bank, grocery store), you get a strange look and an "is that all" face back. Lovely.
8. Police are arresting stand owners at the market for raising prices more than 20%, they are sentenced for "speculating with prices, using the opportunity of the crisis" - how is that?
7. There is a canteen where you can have lunch for 4.000 Rubel, less than 2 dollars, while gorcery shopping costs exactly the same as in Hungary. So, there is NO WAY, they are making money, since ONE of the ingredients would cost more. As I found out its state owned, and they get support for keeping the prices low. Sort of a "feeding people" program of the sort.
The food is really nice there. Much better than in a restaurant called Falcon that beats the crap out of any gallery in terms of art displayed, and a carbonara costs about 20 dollars. Here's to balanced pricing!
8. you need govermental licence to start your hown Wi-Fi system. This is a matter of "national security" as I learnt, and you go to jail if you dont have one.
9. A police fine can be 17 dollars if you are not careful.
All in all its time of my life :D
Sunday, December 14, 2008
I have some good experience with company parties. At my former employer we used to throw halloween parties, which most of the time I used for one purpose only. Its funny how much better clients take criticism from a shitfaced zombie than they would from a junior guy in their consulting partner agency. I never got to the bottom of that logic... :S
Long story short when I got invited to a company party this weekend, I went glady. I am not sure how wide your universe of company party experiences is, but in mine I had just explored a new solar system. IF a company is a BIG AUDITING GIANT, and you have a feeling that it WILL be a huge party disaster, take my word: run the other directon.
My experience? It WAS a GIANT Friday night fuckup to go there, and I SHOULD have listened to my gut feeling.
When we crossed a signed that said Budapest on it, I should've gotten at least slightly suspicious.. at least because of the straight red line crossing the word diagonally. "Half way there" said the cab driver with that reassuring smile of his. I am not sure if it was comforting because I had some wine working in me, or because I saw him before in the movie "A nightmare on Elm street". We finally get to the outskirts of town for a local ice stadium, and look-at-what-we-have here.
Later, after having had a few pointless and astonishingly predictable conversations, a few bad drinks, a crash, food I would rather not call food, I was walking out of company party ice skate paradise with a wide smile on my face.
No channel will show you this sort of comedy these days, I am definately coming back next year :D :D :D :D :D :D :D :D
Long story short when I got invited to a company party this weekend, I went glady. I am not sure how wide your universe of company party experiences is, but in mine I had just explored a new solar system. IF a company is a BIG AUDITING GIANT, and you have a feeling that it WILL be a huge party disaster, take my word: run the other directon.
My experience? It WAS a GIANT Friday night fuckup to go there, and I SHOULD have listened to my gut feeling.
When we crossed a signed that said Budapest on it, I should've gotten at least slightly suspicious.. at least because of the straight red line crossing the word diagonally. "Half way there" said the cab driver with that reassuring smile of his. I am not sure if it was comforting because I had some wine working in me, or because I saw him before in the movie "A nightmare on Elm street". We finally get to the outskirts of town for a local ice stadium, and look-at-what-we-have here.
- Hundreds of people who said "S&P 500 ENERGY INDEX" BEFORE they learned how to say "Mom", "Dad" or "Super size please", so weird people.
- Cheap and not cold wine lovers paradise bar, with a "we dont believe beer or shots are good for you" policy
- OK tasting, but long lasting effect food. - I found its secrets out the past two days, thank you Mr.Cook, I hope you and all your friends get some advanced hospitality training in Guantanamo Resorts and Spa.
- a "we dont have no creativity" section upstairs where people who walk among us as managers during the day, rejoiced in the fun of painting paper boxes in all colors of the rainbow. Whats fun if that isnt? I certainly enjoyed watching and figuring out who would fly what direction if someone was to blow a few granades in strategically fun spots.
- All time top three finisher of the "Most manly and fun sport in the worl" competition - Curling.
- Random dudes probably from under the ground departments.
Later, after having had a few pointless and astonishingly predictable conversations, a few bad drinks, a crash, food I would rather not call food, I was walking out of company party ice skate paradise with a wide smile on my face.
No channel will show you this sort of comedy these days, I am definately coming back next year :D :D :D :D :D :D :D :D
Thursday, October 23, 2008
Sunday, October 19, 2008
Thursday, September 25, 2008
Subscribe to:
Posts (Atom)